Akartam rövid élménybeszámolót tartani a kiskarácsonyunkról, de végül a kisfilmes változatot prezentáltam, remélem kicsit atéreztétek a hajóskarácsonyi hangulatot.
Az élet nem állt meg karácsonykor sem, bár a várakozásaimmal ellentétben közel sem volt annyira túlzsúfolt a Spa mint gondoltam. Aztán szép lassan rájöttem, hogy főleg talán azért mert a karácsonyi cruiseon leginkább olyan családok voltak, akik más vallás szerint élnek, a cukorszirupos mézeskalácsvilág okozta zűrzavar nem érinti őket túlságosan.
Azért túléltük, ahogy a Spás lányok karácsonyi nyafogásait is... Nőkkel dolgozni közel sem egyszerű...ezt mindig is tudtam, de 20 év körüliekkel... A családjuktól elszakítva... Erre nem lehet felkészülni... 12 Érzelmi időzítettbomba...
Engem valóban nem viselt meg, helyette videót szerkesztettem, meg hamár óvodásokkal kell karácsonyozni, akkor már csináljuk rendesen, alapon igyekeztem megfelelni rám kiszabott "secret" Santa játéknak... Miszerint az általam kihúzott spas lányt aranyos apró ajándékokkal kell meglepni. Be kell ismernem, hiába a dolog hihetetlen bugyuta alapötlete, belőlem kiváltott némi karácsonyi izgalmat és "őrületet" a hét végére. Igazából ezt a fajta készülődést és a meglepett meghatódott Amelita arcát jobban élveztem mint az egész spas bulit de nem lehet minden tökéletes.
A magyar karácsony viszont igazán meghitt volt és kellemes, és bár a "magyar-mechikói mekerék" közel sem fogható Édesanyám konyhaművészetéhez... Azért igencsak gyorsan elfogyott ez is.:) Igazából nem tudom kitől, nem tudom honnan ( mert későn érkeztem), de előkerültek a rejtett tartalékok is, mint szaloncukor, Unicum vagy a Fütyülős "pálinka". Szóval az este végére emelkedett hangulatban takarítottunk és mentünk fel az open deckre " afterozni". Ami már hajnali 4-kor csendes beszélgetésbe fulladt, és végül mikor már a többiek a másnap reggeli munka miatt feladták, én még kicsit kiélveztem a karib tenger kellemesen simogató hajnali fuvallatát, aztán fél 5 körül visszabaktattam a kabinomba.
A stagnáló punnyadt cruise után, év utolsó hetének már új reményekkel tele vágtunk neki. A cruise első napján már- már fix feladatom, hogy a hajóra frissen felszálló utasokat koszöntsem a hajó lobbiban és felcsábítsam őket a Spaba. Általában azért meg lehet becsülni mennyire lesz sürű hetünk. Így már az első pár órában éreztem, hogy igen, ezúttal garantáltan nem fogunk unatkozni. Ezek az előrejelzések be is igazolódtak végül annak ellenére, hogy az első nap csak egy vendégünk volt Natalieval, aki az új párom a párosmasszázsban. Ugyanis a managerünk ráébredhetett oktatói képességeimre is, így már a második embert nevelem egyéni masszőrnek... Igazából szeretek párban masszírozni, mert van egyfajta hangulata amit majd talán egyszer még kifejtek...:)
Node, másnapra beindult az üzlet, olyannyira, hogy semmire sem volt időnk... A nap végére talán a kimerültség/ hajó ingadozás miatt ért egy kissebb fajta munkahelyi baleset, az kezem a fal és a szennyestartó konténer között ragadt, ami igencsak kellemetlen. Így gondoltam megnézetem az orvossal, és leindultam a medical centerbe a lifftel de talán a troli becsapódása, talán a kimerültség miatt okoztam némi drámát a főcrewfolyosón azzal, hogy elájultam. Persze szerencsére semmi komolyabb baj nem ért, az ausztrál "nővérfiút" 10 perc múlva már mókás ájulós történetekkel szórakoztattam miközben kivizsgált.
Szóval kicsit pihenőre fogtak, de csak másnap délutánig, estére még az újév előtt este 10:30ig masszíroztunk, majd életemben elősször még az újév előtt gyorsan hajatfestettem, és Andival 11:55-kor már szélsebesenszaladtunk fel a hajó legtetejére, a szabad ég alatt a vendégek körében visszaszámolni és kikiabálni az éjszakába az amerikai újévet! A buli persze csak ezután kezdődött, és hiába voltunk fáradtak azért elég jól sikerült.:)
Új év új szokások, szokták mondani és úgy tűnt ezt a vendégek meg is fogadták, hajóskarrierem több mint 1 éve alatt soha nem látott aktivitással rohanták meg a Spát és követeltek minket és hamár új év, akkor persze egy kis leltározás is jutott osztályrészül úgy két óra plusz munka a nap zárásaként mintegy éjfélig, majd két óra plusz munka reggel mielőtt a az új vendégek megérkeztek volna így a hét elején. Szóval közel sem mondhatom eseménytelennek az év elejét, sőt mondhatnánk úgy is, hogy sosincs megállás.
Egy hónap van hátra a hajó szervizeléséig, szóval újabb izgalmak várhatóak, mert a héten kiderül, ki marad ezalatt az időszak alatt, és kinek kell új hajóra költöznie. Igazából kíváncsian várom mit döntenek az én sorsomról maradnék is, mennék is... De ezt megjósolni előre nem lehet.
Addig is míg erre az információra várakozom, engedjétek meg hogy itt is Boldog Új évet kívánjak, és megköszönjem, hogy olvassátok a történeteimet, immáron pontosan 2 éve, hiszen akkor kezdtem életemet a londoni akadémián. Remélem továbbra is velem tartotok, hamarosan jelentkezem!:)
