Igazából külön tölteni a Karácsonyt sosem töltöttem még külön, de valahogy mindig is úgy éreztem, ez inkább az otthon maradt családtagoknak lesz nehezebb mint nekem. Otthon valószínűleg esik a hó és fahéj illatú minden, miközben a retekklubbon 1000szer adják le a reszkessetek betörőket Ti beiglivel tunkoljátok a forralt bort... Igazán nem akarok szerénytelenkedni, de minden adott, ahhoz, hogy kicsit jobban hiányozzak mint egyébként.
Ugyanis a karibi hajós karácsony semmiben nem emlékeztet az otthonira, így jobban tudok arra figyelni amiért kijöttem, és leginkább a jövő évi karácsonyi terveim foglalkoztatnak, miközben persze ugyanúgy hiányoztok mint eddig.
Szóval itt Tampában süt a nap bár néha esik és köd van mégis csak a CNN-en látom az amerikai hóhelyzetet. Azért az, hogy a karib térségben is "tél" van, mi is érezzük... Többször hullámzik a hajó, és jobban, mint amire tavalyról emlékeztem. Tengeri beteg ennek ellenére még sosem voltam, bár már megtapasztaltam az "élményt" milyen az, ha a vendégem az...
Azt nem kell sokat magyaráznom, hogy mennyivel másabb az amerikai karácsony mint az otthoni. Igazi cukorszirupos kampós piros-fehér nyalókával teli és persze, rénszarvas és Mikulás mindenütt. A hajót már november közepén feldíszítették így egy hónap után nem hoz lázba a karácsonyfák látványa sem. Szóval a karácsonyi hangulat teljesen más, nyoma sincs a meghittségnek leginkább csak a télapus feelinget érzem Frank Sinatra-s nótákkal. Azért készülünk mi is. Lesz spas karácsony és persze ünnepelni szeretnénk a magyarokkal is. Cozumelben van egy Dracula nevű román étterem, amit egy román-magyar srác üzemeltet. Állítólag annak idején ő is pincérként kezdte, majd mexikói feleséget választott és most a magyar-román- balkáni otthoni kaját hiányoló hajósnépség körében bizony ő nagyon népszerű és keresett sztár. Van a menün töltött káposzta, paprikás krumpli, gulyás leves... Hát elvileg az a tervünk karácsonyra rendelünk tőle mi is és a hajón megesszük közösen Szenteste. Valahogy teljesen más de valahogy mindennek van hangulata.
Természetesen a cukorszirupos amerikai karácsony nem karácsony karácsonyi show nélkül, ahol persze mi is szerepelhetünk. Ez emlékezteti a vendégeket arra, hogy mi a családunk és a barátaink nélkül a hajón töltjük a karácsonyt így tessék minket sajnálni.
A vendégek viszont imádják ezt a felhajtást láttam tolószékben ülő, hosszú fehér szakállú nagypapát aki egész héten mikulássapkában bohóckodott a feleségével együtt.
Volt olyan vendég, aki mindennap más kitűzőt viselt, és igencsak felajzott állapotba került, mikor megdícsértem érte, olyannyira, hogy az utolsó seaday-en az összes létező kitűzőjét és bizsuját feltette állítólag többek között az én kedvemért is...
Szóval a nagy nap közeledik de valószínűleg nekünk ugyanolyan lesz mint a többi.
Mégis történt múlt héten olyan dolog ami megrendített és kizökkentett a mézeskalácsház világból. Épp az edzőteremben futottam, mikor arra lettem figyelmes, hogy a táncoslányok ijedten keresik a telefont. Egy idősebb 50 év körüli férfi egyszercsak összeesett és pár másodpercre meg is halt. Szerencsére a segítség gyorsan jött, újraélesztették és még miután Cozumelben voltunk, azonnal kórházba került. Mostanra állítólag úgy ahogy jól van. Milyen múlandó az emberélet, de szerencsére neki egy második szülinap adatott meg.
Készülgetünk, lélekben amennyire tudunk, azért karácsony előtt még jelentkezem. Élvezzétek ki a beiglit és gondoljatok rám is!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése