Sok kedves, gratuláló, érdeklődő levelet kaptam Tőletek, amik nagyon jól esnek, de szerencsére olyan sokat kaptam, hogy így hirtelenjében nem áll módomban egyesével reagálni rá, ahhoz csak ugatni tudok... Szóval ugyan tudom, hogy nem ez a legjobb módja, de remélem azért elfogadjátok ezt is afféle válaszként és mikor személyesen találkozunk ígérem átrágjuk magunkat minden csonton újra.
Szóval kérdeztétek, hogy hogy vagyok?
Nos kicsit úgy mint a kutya ki hetet kölykedzett... Hisz boldog vagyok izgatott és kimerült. Hiába érkeztem meg alig egy hete még egyelőre azt is csak most kezdem feldolgozni, hogy otthagytam a Legendet.
Sok élmény ért mielőtt leszálltam, sok élmény utazás közben, és alig egy hét alatt itt is... Ez már lerágott csont, hisz írtam róla eleget... most eljött az ideje, hogy a dolgok mélyére is leássak és kicsit felfedjem a lelki oldalát is.
Nem gondoltam volna, hogy a transfer más dolog, mint csak úgy fogni magad és hazakutyagolni. Mégis ez azért kicsit más. No azért nem egy "kivert kutya" státusz de azért tisztázzuk a dolgot... új falka, új falkavezér, és ugyan nem "farkastörvények" de kutyatörvények vannak.:)
Nagyjából 3 napig lelkesen mászkáltam a hajón, de az új falkavezér eleinte kutyába se vett valami egész mással volt elfoglalva és ez picit letörte a lelkesedésem. Azért persze értek kellemes meglepetések is, ismét találkoztam rég nem látott barátokkal és egy vadállati bulit élvezhettünk ki Puerto Vallertán mert ugyanis ott éjszakáztunk. Azért ebben az overnightban benne van a szabadság érzése, nehezen akartam visszajönni a hajóra, jó volt száraz talajt érezni a talpam alatt, és jó volt csak úgy egyik helyről másikra betérni... Jó volt, hogy kicsit kitágult a világ.
A szabadnapom már új barátokkal töltöttem, a "lover's beachen" amit tényleg csak szeretni lehet. A képek beszélnek helyettem is, de mostmár annyi tengerparton jártam, hogy nehezen tudnék választani melyik a kedvencem.
Az üzlet és a hajós élet lassan indul be, kicsit olyan voltam az elmúlt 10 napban mint a kölyökkutyák akiket elválasztanak az anyjuktól de elfelejtenek az alomból rongyot vinni magukkal így nehezen éreztem az ismerős illatokat. Elveszett voltam majd megtalált... De valószínűleg minden rendben lesz, hisz ez ismét beigazolódott, mire elveszteném a türelmem és nyüszíteni kezdenék, addigra minden jóra fordul... Szóval mint a jó vadásznak érdemes kivárni.
Jó utat kívánok hát a régi alomnak, hisz hallottam ma újra vízre szálltok, hiányoztok, ahogy az otthoniak is, hamarosan belejövök ebbe is mint az ugatásba... Addig várjátok ki, nemsokára jelentkezem:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése