Új otthonunk van immár 4 hete, talán emlékeztek még, tavaly Charlestonhoz volt szerencsém 5 naponta, most ugyanígy hetente egyszer vár ránk Tampa. Kellemes amerikai város, modernebbek és nagyobbnak tűnik mint Charleston. Merthogy, Charleston jóval régebbi klasszikus házakkal, míg itt még felhőkarcoló is van! (Bizony ám! )
Ssszóval innen indul a legendás menet minden héten... Nem lesz rossz dolgunk itt, az internet közel van, és közel van egy hatalmas nagy akvárium is amit remélem meg tudok nézni valamikor. A shoppingolda, ami nagyobbnak tűnt mint a Westend de az viszont messze van, legalább spórolok.:)
Ezenkívül hetente látogatjuk még Cozumel- Mekhikoban, Grand Caymon-t - ( kajmán szigetek), Roatan-t és Belize-t.
Még éppenhogy csak szokjuk az új rendszert, pl. Roatanra csak ma jutottam ki először de ettől függetlenül, már minden portról kialakult valamilyen véleményem.
Cozumel
Mexikó egyik szigete, ahol hetente minimum egy (ha nem kettő) Carnival hajóval találkozunk. A shoppingolók paradicsoma, hiszen ahogy kikötünk egy hatalmas hosszú ólon hajtják végig a birkákat, duty free parfümökkel, 5 literes tequilákkal, wisky-vel és mindenféle egyéb jóféle csokoládéval tömött polcok arra várnak, hogy a bőröndökbe vándorolhassanak. Ahogy kivánszorognak a bírkák az akolból bal oldalt Fat Tuesday, jobb oldalt a Three Amigos fogadja a nagyérdeműt, merthát valószínűleg a nagy utazó elfáradhatott ezen a hosszú ingoványos stresszes shoppingolós úton. Mondanom sem kell mindegyik sorozatgyártott szórakoztató egység, eredeti ötlet és különösebb design nélkül. A "tér" közepén a shopping pavilonok között megbújva találunk egy kis makett piramist ami a hely történelmére utalhatna ha érdekelne itt ez akárkit is. Szóval shoppingpavilonok mindenütt ameddig a szem ellát. Kagylók névre szóló karkötők, fülbevalók, ezüst és minden, ami giccs mégis minden kicsit túlértékelt áron. Ahogy haladsz a sorok között a pavilonok előtt jól kiképzett mézes-mázos hiénák próbálják becsalogatni a hájjal megkent birkákat, azzal a nem titkolt céllal, hogy készek már a birkanyírásra. Nehezen furakodunk keresztül az üzéreken, de pár méter után már egybeolvad a fogcsattogtatásuk, szinte fel sem figyelsz a zajokra és eljutsz a taxikig. A belvárosban egyszer voltam eddig, a helyzet hasonló, ha nem rosszabb. Két utcányi pompa és csillogás a tengerparton a vendégeknek, két utcával feljebb viszont kellőképp lepusztult uták. Nem találtam egyetlen helyi éttermet sem, ahová érdemes lett volna beülni, lehet egyelőre csak nem láttam a fától az erdőt. Viszont találkoztunk három okos arapapagájjal akik készségesen álltak velünk össze egy fotó erejéig.:)
Kíváncsian várom, mit lesz még időm felfedezni, de a shoppingparadicsom egyre inkább nem az én lelki világom békéjének "alappíttó " köve.
Grand Caymon:
Tender port, ami annyit jelent, hogy csónakáznunk kell ahhoz, hogy partra szálhassunk. A strandokat taxival lehet csak megközelíteni, de az internet ott is gyors, a nap süt, és a koktél finom. Egyelőre igen csak kellemes kikapcsolódás, még akkor is ha csak pár órányi szabadidőnk van.
Belize
Tender port ez is, de sajnos ebben nem sok köszönet van, ugyanis 20-30 perc átjutni a másik partra, és a terminál nem éppen egy szívderítő látvány, és élmény. Állítólag a kirándulások nagyon szépek, megérik a befektetett időt és pénzt, van erre felé valamiféle maya piramis is... Szóval remélem mihamarabb beszámolhatok erről is.
Roatan:
Vad strand, pálmafák... És itt a monszun időszak mert nem annyira napos, szóval picit sajnálhattok.:) a képeket feltettem, lehet gyönyörködni.:)
Hát egyelőre igy állunk, gyönyörű tenger, meleg, napfény, homok, tequila meg a gyémánt csillogása elég ahhoz, hogy amerikaiak és időnként mi sem találjuk az eszünket.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése