Túl az első cruiseomon, ez a most következő is izgalmas, több szempontból is.
Elsősorban, mert magunk mögött hagytuk a Baltikot így ebben a hónapban már csak 2-szer váltunk időzónát oda-vissza és nem 3x oda-vissza 2 hét alatt.
Másodsorban, hogy szeptember első hetében egyedülálló lesz olyan tekintetben, hogy először és utoljára hajózunk a norvég fjordok felé ami állítólag nagyon szép látvány lesz a hajóról is... Bár az első két hétben gyönyörű időnk volt, most sajnos elég hullámzó a hangulat... ködös hideg. Igaz engem ez semmiben sem korlátoz, azon kívül, hogy néha neki megyek az ajtófélfának, de azt tulajdonképp a szárazföldön is prezentálom.:)
A negyedik izgalomfokozó az cégünk egyik frontemberének megérkezése volt, ami ismét sok tréninget jelent, és többek között azt, hogy felfedezték a manikűr- pedikűr képességeimet, így hol masszírozok, hol pedikűrözöm... Kicsit még idegen a dolog, de azért örülök ennek is bár így szaladgálok a masszázsszobám és a szalon között.
Jött két új lány a héten az egyik igazi dáccslédi mint akit a Maresi tejkrémen is látni (holland), a másik pedig lengyel. Mindkettő aranyos barátságos aminek szintén örülni kell, kezd visszatérni belém újra a hajós életérzés, bár a crewbárba most jutottam csak el, hiába hívtak sokan.
Tehát ma kikötöttünk Alesundban, a képeket talán már láttátok is, igazán barátságos kisváros. Az elmúlt két hét alatt átértékelődött bennem a JÓLÉT fogalma, lehet ennek külön blogbejegyzést kellene szentelnem... Eddig is sejtettem, hogy sajnos Magyarország erősen távol áll a jóléttől... Beleértve azokat is akik azt hiszik, hogy benne vannak.
Mind a hajó mind ezek a kisvárosok sugároznak a jóléttől. Szépek, rendezettek, tiszták az utcák, mosolyognak az emberek, virágzik a belföldi túrizmus. Rendezett lelki világú nyugodt emberek mosolygós kutyákkal.
Persze jelen van a külföldi túrizmus is: A kikötőben a Legenden kívül minimum 1 hajó szokott lenni.
Viszonylag kevesen beszélnek angolul, talán nincs rá szükségük annyira. Nem látni bevándorló munkatársakat mint otthon/ Londonban.
Viszont erre a jólétre azt hiszem egy másik blogbejegyzésben visszatérek később.
Alesundban a boltok/ kávézók kedden reggel csak 10:30kor nyitnak ami meglepő. Viszont hajóról árulják a friss rákot...:) Hamár homár hamar... valahogy így nem?:)
Ugyan nem volt időm utána olvasni de azóta pótoltam a crewnak szánt okos magazinból, hogy 1838-ban alapították a várost. Építészetileg és a kilátás tekintetében is nagyon szép bár ha nyaraláson törném a fejem, valószínűleg nem ide jönnék elsősorban. Sétáltunk hát egyet Simone-al majd találtunk egy kis ingyen netet az egyik hotel tövében, ahol kicsit odafagytam, fél órás ácsingózás után.:)
Este a crewbárban a magyarokkal egyeztettem randit a bergeni városnézésre.
Reggel 10 körül futottunk össze és az uticél a bergeni felvonó volt. 5 fős csapatot alkottunk 4 magyar és a duccslady:) A felvonó úgy kezdte mint ahogy a mi fogaskerekűnk... A különbség csak annyi, hogy itt volt rá pénz, hogy felújítsák. 8 perc alatt értünk fel a kilátóba. Bergen hatalmas, és a kilátás igencsak tetszetős. A várost 1020ban alapították és a 13. századig ez volt Norvégia fővárosa.
A könnyed városnézés után, dolgozni siető csapatunk a halpiac felé vette az irányt. Ittunk egy lattét, amit meg kell állapítanom, hogy nem tudnak főzni és sajnos a kávézó internete sem működött. Ennek ellenére ez a város működik és a szupermarket meglátogatása után realizálódott, hogy le vagyunk maradva, de nagyon.
Most Oslo felé tartunk, legközelebb mesélek erről is.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése